Uhrin Dorottya jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori Történeti Tanszékének tudományos munkatársa (A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai következményei c. NKFI projektben). 2015 óta tart kurzusokat az ELTE-n. Középkori történelem mesterképzésen diplomázott 2014-ben, bakkalaureátusi tanulmányait történelem-vallástudomány és keleti nyelvek és kultúrák (mongol szakirány) – buddhizmus szakokon végezte. 2017-ben a Közép-európai Egyetemen is diplomázott Medieval Studies mesterképzésen. PhD disszertációját az ELTE-n védte meg 2019-ben A virgines capitales kultusza a középkori Magyarországon címmel.
Kutatási területe: középkori vallástörténet, női szentek kultusza, vértanú szüzek kultusza, nőtörténet, istenítéletek, magyarországi szentkultuszok, szentkultuszok Magyarországon, ferences és domonkos missziók Ázsiába
Válogatott publikációi:
Alexandriai Szent Katalin és kultusza a középkori Magyarországon. In: Uhrin Dorottya (főszerk.) – Bayer Árpád (szerk.): Fejezetek Egerbakta múltjáról és jelenéről. Budapest – Egerbakta, ELTE BTK Tudományos Diákköri Tanács – Egerbakta Község Önkormányzata, 2020. pp. 23-33.
Rediscovering the virgin martyrs in medieval Central Europe. The case of the cult of Saint Dorothy in Hungary. CAPITALE CULTURALE-STUDIES ON THE VALUE OF CULTURAL HERITAGE 21 (2020) pp. 119-144.
Az ún. I. és II. esztergomi zsinat és a Pray-kódex. In: Horváth, Balázs; Bartók, Zsófia Ágnes (szerk.): Írások a Pray-kódexről. Budapest, Argumentum Kiadó, ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2019. pp. 19-28.
Antiochiai Szent Margit legendája a szalonnai református templom falképein. Művészettörténeti Értesítő 67/2. (2018) pp. 235-244.
Szent Katalin és a tükör. In: A könyv és olvasója: A 14–16. századi könyvkultúra interdiszciplináris megvilágításban. Ed.: Fábián, Laura – Lovas, Borbála – Haraszti Szabó, Péter – Uhrin, Dorottya. Budapest, MTA-ELTE HECE, 2018. 181-192.
Protecting Christianity on the Eastern Frontier: On Some Aspects of the Cult and Representation of Saint Katherine and Saint Margaret in Medieval Hungary. In: Ivana Prijatelj Pavičić, Marina Vicelja Matijašić, Martin Germ, Gašper Cerkovnik, Katra Meke, Ines Babnik, Nina Díaz Fernández (szerk.): Liminal Spaces of Art between Europe and the Middle East. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 2018. 186-199.
Szent Katalin és Borbála, a felvidéki bányavárosok védőszentjei In: Weisz Boglárka – Kádas István (szerk.): Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, MTA BTK, 2017.
Antiochiai Szent Margit legkorábbi magyarországi kultusza. Álmos herceg egyházalapításai és a Szent Margit-szakramentárium. Magyar Könyvszemle 133 (2017) 13–31.
Az istenítéletek társadalomtörténeti elemzése a Váradi Regestrum alapján. In: Mortun falu. 800 éves Kunszentmárton. 1215–2015. Szerk. Barna Gábor. Kunszentmárton, Helytörténeti Múzeum, 2016. (Várostörténeti és néprajzi tanulmányok 9.) 28–43.
The Cult of St Katherine of Alexandria in Medieval Upper Hungarian Towns. Hungarian Historical Review V (2016/3) 557–586.
Szüzesség – szenvedés – szexualitás. A vértanú szüzek kultuszának elterjedése. In: Magister Historiae II. Válogatott tanulmányok a 2014-ben és 2015-ban megrendezett középkorral foglalkozó, mesterszakos hallgatói konferenciák előadásaiból. Szerk.: Farkas Csaba – Lados Tamás – Ribi András – Uhrin Dorottya. Budapest, 2016. 158–178.
Szent Katalin mint az uralkodók patrónusa. In: Micae Mediaevales V. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk.: Fábián Laura – Gál Judit – Haraszti Szabó Péter – Uhrin Dorottya. Budapest, ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2016. pp. 243-262.
A Váradi Regestrum veneficiummal és maleficiummal kapcsolatos esetei. In: Micae Mediaevales III.. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Ed.: Gál Judit; Péterfi Bence; Vadas András; Kranzieritz Károly. Budapest, ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2013. pp. 133–151.