Alapszabály

A Magyar  Hagiográfiai Társaság alapszabálya

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  2. §. A Társaság
  3. a) neve: Magyar Hagiográfiai Társaság;
  4. b) székhelye: 1026 Budapest, Lotz Károly utca 5/a
  5. c) működési területe: Magyarország.
  6. §. A Társaság hivatalos nyelve a magyar, külföldi viszonylatban azonban idegen nyelveket is használhat.
  7. §. A Társaság pecsétje: köralakban “Magyar Hagiográfiai Társaság”, középen: “Budapest”. A Társaság jelvénye, logója:
  8. §. A Társaság célja: a késő ókorban kialakult és napjainkig tartó szenttisztelet történeti megnyilvánulásainak tudományos szintű kutatása. A szentek kultusza a keresztény-ség két évezredes történetének egyik leggazdagabban dokumentált területe, megismeréséhez a hagiográfia elsődleges forrásain (legendákon, prédikációkon, csodajegyzékeken, liturgikus emlékeken, szentté avatási pereken) illetve a szenttisztelet vizuális és tárgyi forrásainak (képeknek, szobroknak, kegytárgyaknak, szentélyeknek) tanulmányozásán túlmenően szükséges az egyháztörténet, a politikatörténet, a társadalomtörténet, a teológiai és filozófiai gondolkodás, a művészetek és a néphagyományok kutatása. A hagiográfia tematikája épp ezért vált az elmúlt évtizedekben a tudományközi együttműködés és a vallástörténeten belüli módszertani megújulás egyik kiemelt területévé. A Magyar Hagiográfiai Társaság célja, hogy a magyarországi szenttisztelet történeti vizsgálatát ezeknek az új törekvéseknek a jegyében kapcsolja be a nemzetközi vallástörténeti kutatásba. Kiemelt célkitűzése továbbá, hogy a hagiográfia alkotásait magas színvonalú kritikai forráskiadások és tudományos jegyzetekkel ellátott fordítások útján megismertesse.
  9. §. A Társaság e célok megvalósítására egyebek mellett:
  10. a) felolvasó  üléseket tart, amelyeken magyar és külföldi előadók saját kutatásaik eredményéről számolnak be;
  11. b) konferenciákat rendez a 4. §-ban említett tudományterületeken elért eredmények megismertetésére, a szakkérdések megvitatására;
  12. c) a 4. §-ban szereplő tárgykörökben közreműködik a fordítások és más publikációk megjelentetésében, konferenciáinak anyagát kiadja;
  13. d) kapcsolatot tart fenn a Magyarországon és külföldön tevékenykedő, hagiográfiával foglalkozó szakemberekkel, valamint a rokon tudományszakokat művelő hazai és külföldi társaságokkal és intézményekkel. A -külföldi intézmények sorában megemlítendő a belga Société des Bollandistes, az olasz AISSCA (Associazione italiana per lo studio della santità, dei culti e dell’agiografia), az amerikai Hagiography Society, a német Arbeitskreis für hagiographische Fragen, a horvát Hagiotheca, az olasz AIRS (Associazione internazionale per le ricerche sui santuari) és az IMSSS (International Medieval Sermon Studies Society). A Társaság -szorgalmazza az együttműködést a hagiográfiai stúdiumokat saját vallási és tudományos hagyományaik szerint művelő egyházi tudományos intézményekkel.
  14. e) működéséről és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolóiról honlapján rendszeres tájékoztatást nyújt.
  15. §. A Társaság képviseletét az Elnök, akadályoztatása esetén pedig a Titkár látja el. A bankszámla felett a rendelkezési jogot az Elnök és a Titkár együttesen gyakorolja.
  1. A TÁRSASÁG TAGJAI
  2. §. (1) A Társaság tagjai rendes és tiszteletbeli tagok.

(2) Rendes taggá választható minden nagykorú személy, akit a patrisztika ügye érdekel és aki a Társaság célkitűzéseit elfogadja. A rendes tagokat a Társaság két tagjának ajánlása és a Titkár véleményes jelentése alapján az Elnökség szótöbbséggel veszi fel. A rendes tagok évi tagdíját a Közgyűlés állapítja meg. A határokon túli magyar tagok és az egyetemi hallgatók a tagdíj 50%-át fizetik.

(3) Tiszteletbeli taggá választható minden olyan személy, aki a patrisztika terén vagy a Magyar  Hagiográfiai Társaság célkitűzéseinek megvalósításában kiváló érdemeket szerzett és a Társaság különös díszéül szolgál. A tiszteletbeli tagok jogállása – azzal a különbséggel, hogy a Társaság tisztségeire nem választhatók, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tagdíjat fizetni pedig nem kötelesek – megegyezik a rendes tagokéval.

  1. §. Minden tagnak joga van részt venni a Társaság nyilvános ülésein, új tagokat ajánlani és a Társaság nyújtotta kedvezményeket igénybe venni. A rendes tagoknak ezenfelül szavazati joguk van és a Társaság tisztségeire megválaszthatók.
  2. §. A Társaság minden tagja köteles a Társaság célkitűzéseit tőle telhetőleg támogatni, a rendes tagok pedig kötelesek évente tagdíjat fizetni.
  3. §. (1) A tagság megszűnik: elhalálozás, kilépés, törlés és kizárás által.

(2) A kilépést az elnökségnek írásban kell bejelenteni, a tagdíjfizetési kötelezettség azonban a kilépés évének végéig fennmarad.

(3) Az Elnökség törölheti a tagok sorából azt a rendes tagot, aki tagdíját az év folyamán felszólítás ellenére sem fizette meg. A Társaság erről a tagot írásban értesíti. Ha a tag a törléstől számított három hónapon belül az elmaradt tagdíjat megfizeti, tagságát visszanyeri.

(4) Az a tag, aki magatartásával a tagságra méltatlanná vált, vagy aki a Társaság célkitűzéseivel nyilvánvalóan ellentétbe került, az Elnökség határozata alapján a tagok sorából kizárandó.

(5) A törlés vagy kizárás ellen az érdekelt tag – halasztó hatály nélkül – a következő Rendes Közgyűléshez fellebbezhet.

III. A TÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

  1. §. A Társaság intéző szervei a Közgyűlés és az Elnökség. A Társaság pénzügyeinek intézésére ezenkívül Pénztáros és Számvizsgáló Bizottság működik.
  1. A Közgyűlés 
  2. §. (1) A Közgyűlés a Társaság legfőbb egyetemes szerve, összehívása az Elnök feladata.

(2) Rendes Közgyűlést a Társaság évenként egyszer tart.

(3) Rendkívüli Közgyűlést akkor kell összehívni, ha ezt a tagok egyharmada írásban kéri, ill. az Elnökség kifejezetten kívánja.

  1. §. A Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét az elnökségnek a tagokkal annak megtartása előtt legalább tizenöt nappal írásban közölni kell. A Közgyűlés helyét és időpontját a Társaság honlapján öt nappal az ülés kezdete előtt közzé kell tenni. A Közgyűlés további napirendi pontjaira a tagok az ülés előtt nyolc nappal az Elnökségnek tehetnek javaslatot.
  2. §. A Közgyűlést a Társaság Elnöke vezeti, és minden tag tanácskozási és felszólalási joggal részt vehet rajta. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve a tag kizárásáról történő tanácskozást.
  3. §. A Közgyűlés határozatképességéhez a szavazásra jogosult tagság felének és még egy főnek a jelenléte szükséges. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok kis száma miatt nem határozatképes, ugyanazzal a napirenddel az eredeti közgyűlési meghívóban szabályozott módon újabb Közgyűlést kell összehívni, amely az eredeti Közgyűlés napjának egy későbbi időpontjára is meghirdethető. Ez a Közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban el re tájékoztatták.
  4. §. A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén a levezet  Elnök szavazata dönt. Az alapvető kérdésekben, mint az Alapszabály módosítása, vagy a Társaság feloszlásának vagy egyesülésének kimondása, és ilyenkor a Társaság vagyonának hovafordítása kérdésében hozott határozatokhoz a Közgyűlésen jelen lévő tagok kétharmadának hozzájárulása szükséges.
  5. §. A szavazás általában nyílt; titkos személyi kérdésekben, valamint akkor, ha ezt a jelen lévő tagok egyharmada kifejezetten kéri.
  6. §. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörei:
  7. a) az Elnökség, a Pénztáros és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása;
  8. b) a költségvetés és a zárszámadás elfogadása, az éves elnökségi beszámoló jóváhagyása;
  9. c) a Pénztáros, ill. a Számvizsgáló Bizottság részére a felmentvény megadása;
  10. d) a tagdíj éves összegének megállapítása;
  11. e) a tiszteletbeli tagok megválasztása az Elnökség előterjesztése alapján;
  12. f) az Elnökség hatáskörét meghaladó fontosabb ügyekben való döntés;
  13. g) a fellebbezések elbírálása;
  14. h) az Alapszabály módosítása;
  15. i) a más társadalmi szervezettel való egyesülésről, ill. a Társaság feloszlásáról és vagyona hovafordításáról való döntés.
  16. §. Minden tisztségre folytatólagosan csak háromszor lehet valakit megválasztani. E szabály alól egyedül a Pénztáros kivétel, aki korlátozás nélkül újraválasztható.
  17. §. A Közgyűlésen a Társaság működéséről a Titkár, vagyoni állapotáról a Pénztáros, ill. a Számvizsgáló Bizottság jelentést tesz.
  18. §. A Társaság éves beszámolóját a Közgyűlés kétharmados többséggel hozott határozatával hagyja jóvá. A Társaság éves beszámolója nyilvános, azt a Társaság honlapján teszi közzé.
  19. §. A Közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzői teendők ellátásával megbízott személy végez. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok neveit is. A jegyzőkönyvet az Elnök és a jegyző írja alá, és a Közgyűlésen részt vett és az Elnök által kijelölt két rendes tag hitelesíti.
  1. Az Elnökség 
  2. §. Az Elnökség a Társaság állandó jellegű vezető és ügyintéző szerve, amely Elnökből, Titkárból és öt elnökségi tagból áll.
  3. §. Az Elnökség tagjait a Társaság Rendes Közgyűlése két évre választja meg titkos jelöléssel és titkos szavazással. A szavazócédulán az Elnök, a Titkár és az öt elnökségi tag nevét kell feltüntetni, megválasztottnak pedig az egyes kategóriákban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek tekintendők. Az Elnökké és Titkárrá meg nem választott jelöltekre leadott szavazatok esetükben elnökségi tagra leadott szavazatnak minősülnek. A szavazatok egyenlő száma esetén az Elnök szavazata dönt. Ha a tisztségek valamelyike megüresedik, a legközelebbi Közgyűlésig az Elnökség gondoskodik a helyettesítésről.
  4. §. Az Elnökség határoz a Társaság életét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos határkörébe, különösen:
  5. a) dönt a rendes tagok felvétele, törlése és kizárása tárgyában;
  6. b) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tiszteletbeli tagok megválasztására;
  7. c) előkészíti a Közgyűlésre tartozó ügyeket.
  8. §. Az Elnökség kötelessége a pénztárt a Számvizsgáló Bizottság tagjaival időnként megvizsgáltatni.
  9. §. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, határozatképességéhez az Elnök és a Titkár, valamint legalább három elnökségi tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő száma esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozatai ellen a következő Rendes Közgyűléshez lehet fellebbezni.
  10. §. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
  11. §. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer az Elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével.

Az Elnök 

  1. §. Az Elnök a Társaság képviselője a hatóságok és más hivatalos szervek felé, befelé pedig irányítja a Társaság működését. Ennek körében:
  2. a) a Titkárral együtt a Társaság nevében aláírja a szerződéseket és okiratokat;
  3. b) az Elnökség jóváhagyásával tisztviselőket vehet fel;
  4. c) utalványozza a fizetéseket (a költségvetésben nem szereplő célokra azonban csak elnökségi határozat alapján utalványozhat);
  5. d) bármikor felülvizsgálhatja a pénzkezelést, mindenkor betekinthet az ügyviteli könyvekbe és számadásokba;
  6. e) dönt arról, hogy melyik szervnek kell eljárnia olyan esetekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik;
  7. f) összehívja a Közgyűlést, ill. az Elnökség üléseit és azokon elnököl;
  8. g) ellenőrzi az Elnökség határozatainak végrehajtását.
  9. §. Az Elnököt akadályoztatása esetén elsősorban a Titkár, másodsorban az erre kijelölt elnökségi tag, kijelölés híján pedig a legidősebb elnökségi tag helyettesíti.

A Titkár 

  1. §. A Titkár intézi a Társaság ügyeit, s mint ilyen a Közgyűlések és az elnökségi ülések rendes előadója. Az Elnökkel egyetértésben intézkedik, s az Elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. A Közgyűlésen beszámol a Társaság működéséről.
  2. §. A Titkár feladata elsősorban:
  3. a) a Társaság levelezésének intézése;
  4. b) a felolvasó ülések tárgyairól való gondoskodás, az ülésekre szóló meghívók szétküldése;
  5. c) a Pénztáros segítségével a tagok nyilvántartása;
  6. d) a Társaság iratainak és pecsétjének őrzése;
  7. e) az Elnökkel együtt a dokumentumok (számlák) aláírása.
  1. A Pénztáros 
  2. §. A Pénztáros anyagi felelősséggel kezeli a Társaság vagyonát és pénzügyi iratait. E körben:
  3. a) gondoskodik a tagdíjak és egyéb díjak beszedéséről;
  4. b) a bevételekről és kiadásokról könyvet vezet és jelentést tesz a Közgyűlésnek, ill. az elnökségi üléseknek;
  5. c) minden pénztári bevételt nyugtázni köteles, kifizetéseket pedig csak az Elnök utalványozása alapján folyósíthat;
  6. d) a vagyonkezelésre vonatkozó okmányokat és számadásokat megőrzi.
  7. §. A Pénztárost a Közgyűlés jelöléssel és titkos szavazással egy évre választja meg, egyszerű szótöbbséggel.
  1. A Számvizsgáló Bizottság 
  2. §. (1) A Számvizsgáló Bizottság egy Elnökből és két tagból áll, akik más tisztséget nem viselhetnek.

(2) A Számvizsgáló Bizottság feladata a Társaság vagyonkezelésének, könyvelésének és számadásainak ellenőrzése.

(3) A Számvizsgáló Bizottság az év folyamán többször, bármikor végezhet ellenőrzést, amelynek eredményéről évente egyszer a Közgyűlésen írásban jelentést tesz. Minden szabálytalanságot haladéktalanul jelenteni köteles az Elnökségnek.

  1. §. A Számvizsgáló Bizottság Elnökét és tagjait a Közgyűlés jelöléssel és titkos szavazással egy évre választja meg. A legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a Bizottság Elnöke, a következő két jelölt pedig annak tagjai. A Számvizsgáló Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
  1. VEGYES RENDELKEZÉSEK
  2. §. A Társaság megszűnik, ha:
  3. a) feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
  4. b) más társadalmi szervezettel egyesül vagy abba beolvad;
  5. c) a bíróság feloszlatja.
  6. d) a bíróság megszűnését megállapítja

Budapest, 2016 április 13.