Madas Edit

Madas Edit az MTA–OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport vezetője 2017-ig, egyetemi tanár (2009–2019) a PPKE-n (Piliscsaba-Budapest), medievista.

Diploma, oklevél, fokozatok:

  • 1974: magyar-latin szakos középiskolai tanár
  • 1979: bölcsészdoktor, ELTE
  • 1993: az irodalomtudomány kandidátusa
  • 2002: az MTA doktora
  • 2013: az MTA lev. tagja

 

 

Munkahely, beosztások

MTA–TKI Fragmenta codicum Kutatócsoport

  • 1976: tudományos segédmunkatárs
  • 1979: tudományos munkatárs
  • 1993: tudományos főmunkatárs
  • 2002: tudományos tanácsadó, a kutatócsoport vezetője
  • 2007-2017: MTA–OSzK Res libraria Hungariae Kutatócsoport vezetője
  • 2009: PPKE egyetemi tanár

A Mezey László által 1974-ben alapított Fragmenta codicum akadémiai Kutatócsoport a magyarországi könyvtárakban és levéltárakban kötéstáblákon fennmaradt kódexlapok felkutatásával és tudományos feldolgozásával a javarészt elpusztult középkori magyarországi kódexállomány rekonstruálásához nyújt kézzelfogható dokumentumokat. E kódextöredékek nemcsak a magyar, hanem az európai középkori művelődéstörténet fontos forrásai is. A kutatócsoport 2000-től az Országos Széchényi Könyvtárban működik, 2007-től Res libraria Hungariae néven, 2007 és 2017 között Madas Edit vezetésével. 2007-ben a kutatócsoport  kódextöredékek mellett a magyarországi egyházi könyvtárak kódexállományának feldolgozását is megkezdte. A töredékkutatás fontos segédtudománya a kodikológia és az írástörténet, ezekkel Madas Edit a kódextöredékektől függetlenül is foglalkozik. Tágabb kutatási területe a középkori könyvtörténet, irodalomtörténet, művelődéstörténet. Szűkebb témái a magyarországi latin- és magyar nyelvű írásbeliség, a hagiográfia és a homiletikai irodalom. 2009-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Madas Edit hagiográfiai tárgyú munkássága

Könyv

  1. – A Néma Barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névtelen beszédeiből. / [vál., szöv. gond. sajtó alá rend., az utószót és a jegyzeteket írta Madas Edit]. – Bp. : Magvető, 1985. – 603 p. – (Magyar Hírmondó, ISSN 0209-6471)
  2. – Jacobus de Voragine: Legenda aurea. / [vál., az előszót, a jegyzeteket és a mutatókat készítette és részben ford. Madas Edit]. Bp. : Helikon, 1990. – 333 p. – (Harmonia mundi, ISSN 0864-9081)
  3. Madas Edit: Liturgikus latin nyelvkönyv. Bp. : Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1996 19992 – 255 p.
  4. – Legendák és csodák : 13–16. század. / [szerk. és részben ford. Madas Edit, utószó Klaniczay Gábor]. – Bp. : Osiris, 2001. – 501 p. – (Szentek a magyar középkorból 2) – (ISBN 963-389-123-X)
  5. Középkori prédikációirodalmunk történetéből : A kezdetektől a XIV. század elejéig. – Debrecen : Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002. – 256 p. – (Csokonai Könyvtár, 25, ISSN 1217-0380) – (ISBN 963 472 629 1)
  6. –Madas Edit: Sermones de sancto Ladislao rege Hungariae : Középkori prédikációk Szent László királyról. (Kétnyelvű kiadás). – Debrecen : Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 346 p., t. 20. – (AΓΑΘA XV) – (ISBN 93472 884 7)
  7. – Madas Edit–Horváth Zoltán György: Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról : San Ladislao d’Ungeria nella predicazione e nei dipinti murali. – Budapest : Romanika Kiadó, 2008. – 463 p. – (A szent Korona öröksége) – (ISBN 978 963 87287 8 4)

Kötetben megjelent tanulmány

  1. – Szent László királnak innepéről”. Az Érdy-kódex László-napi beszédének forráselemzése. In: Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez / szerk. Mezey László. – Bp.: Szent István Társulat, 1980, 73-82
  2. Adalékok az Érsekújvári Kódex sermóihoz. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról / szerk. Szelestei N. László. – Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 1989, 203-223.
  3. – La Légende dorée – Historia Lombardica – en Hongrie. In: Spiritualità et lettere nella cultura Italiana e Ungherese del basso medioevo / à cura di S. Graciotti e C. Vasoli. – Firenze: Olschki, 1995, 53-61
  4. – G. Klaniczay-E. Madas, La Hongrie. In: Hagiographies / ed. G. Philippart. – Turnhout: Brepols, 1996, 104-160
  5. – Szent Benedek a középkori magyarországi prédikáció- és legendairodalomban. In: Mons Sacer / szerk. Takács Imre. Pannonhalma: 1996, 369-386
  6. – Középkori Zsófia-legendáink latin forrása. In: Tarnai Andor-emlékkönyv. / szerk. Kecskeméti Gábor. – Bp.: Universitas Kiadó, 1996, 173-179
  7. – Szent László a középkori magyarországi prédikációirodalomban In: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon / szerk. Jankovics L. és Kecskeméti G. – Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem, 1996, 63-79
  8. – La figura di San Benedetto nella letteratura di prediche e leggende nell’Ungheria medievale In: Mille anni di storia dell’Abbazia di Pannonhalma / à cura di J. Pál e Á. Somorjai. – Roma-Pannonhalma, 1997, 121-147
  9. – Handschriften und Inkunabeln des Peregrinus in Ungarn. In: Die Anfänge des Schrifttums Oberschlesien bis zum Frühhumanismus / hrsg. v. G. Kosellek. – Frankfurt am Main Peter Lang Verlag, 1997, 169-182
  10. – Középkori magyar nyelvű Apollónia-legendáink latin forrásai. In: Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára / szerk. Hajdú M, Keszler B. – Bp.: ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke, 1998, 134-139
  11. – Szent Márton középkori magyarországi liturgikus kultuszáról. In: A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére / szerk. Klaniczay Gábor és Nagy Balázs. – Bp.: ELTE BTK Közép- és Koraújkori Egyetemes Történeti Tanszéke, 1999, 349-355
  12. – A “Pécsi egyetemi beszédek”. In: A könyv- és könyvkultúra ezer éve Baranyában / szerk. Boda Miklós, Kalányos Katalin, Surján Miklós, Tüskés Tibor. – Pécs: Csorba Győző Megyei Könyvtár, 2000, 19-28
  13. – A legkorábbi fennmaradt magyarországi prédikációk. Sermók Hartvik püspök szertartáskönyvében. In: Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére / szerk.: Rozsondai Marianne. – Bp.: Argumentum Kiadó, 2002. 173–190.
  14. – Egy ismeretlen középkori prédikáció Szent László királyról. In: In virtute spiritus. A szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére / szerk. Stirling János. – Bp.: Szent István Társulat, 2003, 125-131.
  15. – Szent László a középkori prédikációirodalomban. In: Mindennemű dolgok változása. Hagyományok, források, távlatok / szerk. Gábor Csilla, Kolozsvár, 2004, 25-36.

2005 –Die heiligen ungarischen Könige in zisterziensischen Legendarien am Ende des 12. bis Anfang des 13. Jh. In:                            Zisterziensisches Schreiben im Mittelalter – Das Skriptorium der Reiner Mönche / hrsg. v. A. Schwob u. K. Kranich-                  Hofbauer. –Bern, Berlin etc.: Pe ter Lang,  2005, 219-229 (Jahrbuch für Internationale Germanistik, Reihe A, Band 71)
– Sermones de sancto Ladislao rege. In: Classica, Mediaevalia, Neolatina / ed. L. Havas et E. Tegyey. – Debrecen:                      Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó, 2006, 99–111.

  1. – Le roi saint Ladislas dans les chroniques, légendes et sermons médiévaux. In: Hercules Latinus / ed. L. Havas et E. Tegyey. – Debrecen: Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó, 2006, 119-124.
  2. – Boldog Csáki Móric (1270 k.– 1336. március 20.). In: A domonkos rend Magyarországon / szerk. Illés Pál Attila és Zágorhidi Czigány Balázs. – Piliscsaba–Budapest–Vasvár: 2007, 26–30.
  3. – Der heilige Gerhard, Bischof von Tschanád. In: Joachim Bahlcke, Stefan Rohdewald, Thomas Wünsch (szerk.) Religiöse Erinnerungsorte in Ostmitteleuropa: Konstitution und Konkurrenz im nationen- und epochenübergreifenden Zugriff. Berlin: Akademie Verlag, 2013. 544-553.
  4. – Medieval sermons for the feast of St. Ladislas, King of Hungary. Budapest: CEU Budapest College, 2014. (Klaniczay Gábor: http://cultsymbols.net/node/40678)
  5. – Az Ernst-kódex leírása. In: Déri Balázs (szerk.) Ernst-kódex (OSZK, Cod. Lat. 431): Tanulmánykötet. 99 p. Budapest; Pannonhalma: Országos Széchényi Könyvtár; Pannonhalmi Főapátság, 2016. pp. 11-21.
  6. – Szent Márton chablis-i gyógyító csodája az Ernst-kódexben: Mit keres egy magyar gróf Burgundiában a honfoglalás korában? In: Perger Péter (szerk.) Alexander multifrons: Tanulmányok a 90 éves Dörnyei Sándor tiszteletére. Budapest: Argumentum Kiadó; OSZK, 2016. pp. 29-34. (A Magyar Könyvszemle és a Mokka–R Egyesület Füzetei; 8.)
  7. – À la recherche des sources liturgiques et hagiographiques du culte des saints rois hongrois en Europe centrale In: de Cevins, Marie-Madeleine, Marin, Olivier (szerk.) Les saints et leur culte en Europe centrale au Moyen Âge (XIe-début du XVIe siècle). Turnhout: Brepols Publishers, 2017. pp. 281-291. (Hagiologia; 13.)
    2017. Az Érsekújvári-kódex Szent Flórián legendájának forrása. In: Bajáki Rita , Báthory Orsolya, Bogár Judit, Déri Eszter, Kónya Franciska, Maczák Ibolya, Szádoczki Vera (szerk.) Lelkiség és irodalom: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére. Budapest: MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2017. 310-315. (Pázmány Irodalmi Műhely-Lelkiségtörténeti tanulmányok; 17.)

Folyóirat-cikkek

  1. – A Legenda aurea a középkori Magyaroszágon (Kódexek és ősnyomtatványok, a Legenda aurea mint forrás). In: Magyar Könyvszemle (1992) 93-99
  2. – A “Pécsi egyetemi beszédek”. In: BUKSZ (1996) 415-419
  3. – A Dominican Sermon Collection. In: BOOKS (1996) 193-199
  4. – “Species Priami digna est imperio” Les enseignement d’un sermon du XIIIe siècle. In: Acta Antiqua (2000) 311-319
  5. – Szent László, a bécsi egyetem magyar nációjának patrónusa – „Bécsi egyetemi beszédek”. In: „Vállal magasb mindenkinél”. A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évfordulóján megtartott tudományos konferencia előadásai (Győr, 2007. június 25-27.) In: Arrabona 46/1 (2008) 85–92
  6. – San Ladislao nei sermoni medievali in Ungheria. Rivista di Studi Ungheresi 9 (2010) 179–185.
  7. – A magyar „szent királyok” közép-európai kultusza liturgikus és hagiográfiai források tükrében. Ars Hungarica 39 (2013) 143-152.