Kategóriák
Előadások

László to Lancelot. Hungarian Kings, Arthurian Knights – Stephen L. Pow előadása

A Magyar Hagiográfiai Társaság
tisztelettel meghívja Önt
2017.szeptember 14-én csütörtökön du. 17 órára
az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárába
Stephen L. Pow
(Calgary, Canada)
László to Lancelot:
Hungarian Kings, Arthurian Knights
(Lászlóból Lancelot: magyar király a Kerekasztal lovagjai között)
című angol nyelvű előadására

A Magyar Hagiográfiai Társaság
tisztelettel meghívja Önt
2017.szeptember 14-én csütörtökön du. 17 órára
az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárába
Stephen L. Pow
(Calgary, Canada)
László to Lancelot:
Hungarian Kings, Arthurian Knights
(Lászlóból Lancelot: magyar király a Kerekasztal lovagjai között)
című angol nyelvű előadására


Who is Lancelot du Lac, King Arthur’s most prominent knight and the one with the most enduring popularity? As Dominique Boutet notes, the pre-Arthurian origins of Sir Lancelot remain a mystery. He cannot be traced to the “Matter of Britain,” as he is absent not only in Welsh mythology, but also in the works of Geoffrey of Monmouth and Wace. Making an abrupt entrée in Chrétien de Troyes’ Le Chevalier de la charette at the end of the twelfth century, Sir Lancelot quickly emerges as the preeminent and most popular of King Arthur’s Knights of the Round Table. While some unpersuasive theories have been offered in the past for the pre-Arthurian origins the perfect knight, this talk suggests that the original inspiration for Lancelot appears to be none other than the King-Knight Ladislaus I of Hungary (1077-1095), leader-elect of the First Crusade and sainted monarch of the Árpádian dynasty.
One driver behind László’s appearance in French romances has to do with the unprecedented connections between the Hungarian royal court and the County of Champagne in the twelfth century that ultimately resulted in the marriage between King Béla III of Hungary (1172-1196) and Margaret of Champagne, sister of Chrétien’s patron, Marie de France. Another driver was King Béla’s ambition to promote the cult and canonization of his grandfather in order to shore up his own claims to the throne of Hungary. A large body of textual evidence in Romance –language documents reveals that the name “Lancelot” was actually an attempt to reproduce the foreign-sounding name “László” – rather than a substitute for the name as has long been supposed. The earliest two romances which feature Lancelot – The Knight of the Cart and Ulrich von Zatzikhoven’s Lanzelet show evidence that the narratives were directly inspired by the historical events pertaining to King László, and a precedent can be shown for medieval romancers of the period to include Hungarian historical figures into their narratives.
Chrétien de Troyes’ commission to write a romance featuring the Hungarian king might well have been related to the marriage of Margaret of Champagne and Béla III in 1186. This hypothesis supports Claude Luttrell’s proposed dating for Chrétien’s works, while also showing the subtle and fascinating ways that the political agendas of the period are reflected in Arthurian romances.

1 hozzászólás a(z) “László to Lancelot. Hungarian Kings, Arthurian Knights – Stephen L. Pow előadása” című bejegyzéshez

Egy jó barátomtól kaptam meg ezt az előadásról szóló értesítést, amin sajnos nem tudok részt venni.
Örültem ennek, mert a középkori történelemmel én is foglalkoztam a tavaly kiadott „Őseink hite, hitünk ősei” című könyvemben.
Abban is előfordultak az olyan nevek, mint

Pl.: Chrétien de Troyes, König Arthur, stb.,
vagy a „die Ehe zwischen König Béla III. von Ungarn (1172-1196) und Margaret von Champagne”
Az itt olvasható teória valóban érdekes:
mégpedig,hogy Chrétien de Troyes talán Marie de France-tól kapta a megbízást egy magyar király történetével kapcsolatban és erre lehetséges, hogy Margaret of Champagne [sic.] és III. Béla magyar király 1186-os házassága ösztönözte.

Ezzel az időszakkal, és a történetnek a magyarokkal való kapcsolatba hozásáról már több különböző elméletet olvastam.
Számomra ezek közül eddig a legkézenfekvőbb éppen Arthur király és Atilla párhuzamba állítása lenne, azonban ezt sem lehet bizonyítani, mint ahogy nagy valószínűséggel ezt a Lancelot = László elméletet sem.
Bár a Lancelot kiejtése : Lá(n)szló, így igen csak kísért a feltételezésben.

Azon kívül, hogy (ellentétben a szöveggel) III. Bélának nem volt a nagyapja Szent László király, hanem csak annak testvére I. Géza, vannak még más kisebb tévedések is az előadás témájáról írt és itt olvasható összefoglalásban:
Ilyen például III. Béla feleségének Margaret of Champagne neve:
Mint tudott III. Béla 1. felesége Chatillon Ágnes volt, akinek az apja keresztes lovag volt, az anyja pedig jeruzsálemi hercegnő. Az ő keresztneve azonban Ágnes, vagy más helyeken Anna, tehát itt nem erről van szó.
III. Béla 2. felesége valóban Margit volt, de az ő neve viszont Capet Margit , aki valóban VII. Lajos francia király lánya volt.
Mindemellett az itt említett Marie de France neki nem a testvére, hanem csak a féltestvére volt. (Ugyanis csak az apjuk volt közös)
Ez a Marie de France viszont valóban egy Champagne-i hercegnő volt, de ezt a nevet csak a házassága révén kapta meg! Születése révén ő is Capet volt! (Egyébként ez a Marie de France volt az, aki az udvarában támogatta Chretien de Troyes-t, akiről én is írtam az említett könyvemben a szent Grál témájával kapcsolatban)

Tehát ennek a Marie de France-nak volt a féltestvére Capet Margit, aki először II. Henrik angol király felesége lett, majd mint özvegy királyné később feleségül ment III. Bélához. Csakhogy ennek a Margitnak – mint írtam – sohasem volt a neve Champagne (ez csak a nővérének volt a neve!!!), mert ez a Margit, az apja révén, a Capet házból származott (aki a Capet-házi VII. Lajos francia király volt)
Tehát itt az írásban egy kicsit összekeveredik Mária és Margit személye, pontosabban a neve !
Mint érdekességet érdemes megemlíteni a két hölgy (Marie és Margit) apjával VII. (Capet) Lajos francia királlyal kapcsolatban, hogy amikor ő a II. kereszteshadjárat során a Szentföldre igyekezett, 1147-ben találkozott II. Géza magyar királlyal, akinek ekkor még csak egy fia volt, István (a későbbi III. István király). Ott tartózkodása alatt VII. Lajos vállalta ennek a kis Istvánnak a keresztapaságát. Rá egy évre pedig megszületik II. Géza másik fia Béla (a későbbi III. Béla királyunk), aki pedig 40 év elteltével majd éppen ennek a VII. Lajosnak a lányát, Margitot fogja feleségül venni…

Kár, hogy nem lehetek ott ezen a minden tekintetben tartalmasnak ígérkező előadáson, mert ott bizonnyal azt is tapasztalhatnám, hogy ezek a fent leírt kisebb hibák már nem hangoznak el, és így ez csak valóban e rövid összefoglaló hibája volt.

Tisztelettel:
Dr. T. Túri Gábor